Blogbejegyzések 

Nyelvészeti írások az olvasási (és írás-) nehézségekről: tudományosan, de érthetően.

Beszámolók az integratív foglalkozásokon tapasztalt eredményekről.

Hírek, aktualitások.

Elhatároztam, hogy néhány tanítványommal készítek egy interjút. Részben azért, mert tiszteletreméltónak tartom mindegyikük útját, ahogy idáig eljutottak. Részben pedig példaként, igazi, élő-eleven motivációként szeretném bemutatni Őket Nektek is, hiszen mások tapasztalatai által mindig sokat (többet?) tanulhatunk.

Nemrég belefutottam egy HVG-cikkbe, aminek már a nyitóképe is elborzasztott, hát még a szövege, amikor elolvastam... Belinkelem majd a bejegyzésem végére, de most azt szeretném, ha az én soraimmal kezdenétek.

Többnyire az a tapasztalatom, hogy akik nem tudnak szabályosan tíz ujjal vakon gépelni, meg vannak győződve arról, hogy a saját autodidakta billentyűkezelésük a célnak tökéletesen megfelel. Általában ezekkel az érvekkel rukkolnak elő:

Tudományos bizonyítékok alapján... Mint korábbi írásaimban említettem, Nicholas Kardaras: A képernyő rabjai című könyvében egyetlen állítás sem a levegőben lóg, hanem nagyon is kézzelfogható, számszerűsíthető... tudományos vizsgálatokon, bizonyítékokon alapul. Ez a bejegyzésem a könyvbemutató második része.

Ezt a bejegyzést egy több részből álló sorozat első fejezetének szánom. Nemrég kezembe akadt egy könyv, Nicholas Kardaras: A képernyő rabjai című munkája. Írtam már róla egy beharangozót az Integratív Diszlexia-terápia facebook-oldalára, amit itt olvashattok el:

Néhány héttel ezelőtt kaptam egy ismerősnek jelölést a privát facebook-oldalamon, méghozzá Bus Istvántól. Ezt követte nyomban a messenger-üzenete, egy lényegretörő, egyszerű kérdéssel: szeretne velem interjút készíteni a Nők lapjába, volna-e kedvem hozzá? Hűha... Hát lehet erre nem-et mondani? 🤭
Szó szót követett, így esett, hogy hamarosan meg is...